Összeraklak, te meg szétszedsz,
lehűtelek, te elégetsz.
Minden erőmet felőrlöd,
aztán cipőd belém törlöd.
Megölelnél, én ellöklek,
hízelegsz, de én leköplek.
Bízol bennem: elárullak,
elhajítlak, ha már unlak.
Kellenél, hát épp nem érsz rá,
kellenék, s hiába kérsz rá.
Kezem pofoz, lábad rám lép:
milyen buta társas játék!
Szolyka Hajnalka: Társas játék
2013.12.08. 18:17
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szepszerelmesversek.blog.hu/api/trackback/id/tr635636970
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.