Ülök az ablak előtt némán,A távolba merengve nézek. Gondolataim szállnak az éteren át,Csillagokon lépked. Olyan messze vagy, mit keresek,Vajon mi hoz mégis hozzám közel,A képzelet? - A szeretet? Mely ily gyengéden át és átölel. Ölelj-ölelj te szív! Annyira kellesz Te szeretet!…