Ülök az ablak előtt némán,
A távolba merengve nézek.
Gondolataim szállnak az éteren át,
Csillagokon lépked.
Olyan messze vagy, mit keresek,
Vajon mi hoz mégis hozzám közel,
A képzelet? - A szeretet?
Mely ily gyengéden át és átölel.
Ölelj-ölelj te szív!
Annyira kellesz Te szeretet!
Szemeim a távolba néznek,
S a csillagokon át, téged keresnek.
Kardos Győző: Olyan messze vagy...
2014.08.23. 07:10
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szepszerelmesversek.blog.hu/api/trackback/id/tr476282330
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.